A Bizottság elfogadta a 2024. évi bővítési csomagot

Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta az éves bővítési csomagot, amelyben részletesen megvizsgálta, hogy Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Törökország milyen eredményeket ért el és hogyan is áll jelenleg az uniós csatlakozás felé vezető folyamatban. Az értékeléseket a reformprioritásokra vonatkozó ajánlások és iránymutatások kísérik.

A bővítés történelmi jelentőségű lehetőség mind a csatlakozó országok, mind a jelenlegi tagállamok és az EU egésze számára. A nagyobb és erősebb Unió jelentős társadalmi-gazdasági, politikai és biztonsági előnyökkel jár.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A feszült geopolitikai helyzet minden eddiginél sürgetőbbé teszi kontinensünk újraegyesítését a demokrácia és a jogállamiság közös értékeinek jegyében. Az elmúlt években már jelentős előrelépéseket tettünk az új tagállamok integrációja felé. A bővítést az új Bizottság is kiemelt prioritásnak tekinti.”

A bővítési folyamat továbbra is érdemeken alapul, és az egyes partnerek által elért objektív eredményektől függ. Az érintett partnereknek visszafordíthatatlan reformokat kell végrehajtaniuk az uniós jog valamennyi területén, különös tekintettel a bővítési folyamat alapkérdéseire. A demokrácia, a jogállamiság és az alapvető értékek továbbra is az EU bővítési politikájának sarokkövei. Az uniós tagság változatlanul stratégiai választás.

A bővítési folyamat 2023 és 2024 folyamán új lendületet kapott. 2024 október 15-én megnyitották az „alapkérdések” témakört Albániával. A 2024 júniusában tartott első kormányközi konferenciákon megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és Moldovával. A jogállamisági fejezetekre vonatkozó időközi kritériumok teljesítését követően Montenegró jó úton halad a további tárgyalási fejezetek ideiglenes lezárása felé. Az Európai Tanács 2024 márciusában úgy határozott, hogy az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával. Az átvilágítási folyamat 2023 végén Albániával és Észak-Macedóniával is lezárult.

A 2024 júniusában tartott kormányközi konferencia megerősítette, hogy Montenegró összességében teljesítette a jogállamiságról szóló 23. és 24. fejezetre vonatkozó időközi kritériumokat, ami további fejezetek ideiglenes lezárásához vezethet, amennyiben teljesülnek a feltételek. A jogállamiság és az igazságszolgáltatás területén további előrelépésre van szükség.

A Bizottság mostani értékelésében is megállapítja, hogy Szerbia teljesítette a 3. témakör (Versenyképesség és inkluzív növekedés) megnyitásához szükséges kritériumokat. Szerbia jövőre várhatóan fel fogja gyorsítani az uniós csatlakozással kapcsolatos reformok általános végrehajtására irányuló munkát, különös tekintettel a jogállamiságra vonatkozó időközi kritériumokra, valamint a civil társadalom és a média számára valóban kedvező környezet biztosítására, hiteles erőfeszítéseket téve a dezinformáció és a külföldi információmanipuláció felszámolása érdekében.

Ami Albániát illeti, a Bizottság üdvözli, hogy a 2024. október 15-én tartott második kormányközi konferencián megkezdődtek az „alapkérdések” témakörről szóló tárgyalások. Alapvető fontosságú, hogy a hatóságok tovább gyorsítsák az uniós vonatkozású reformok ütemét, különösen a jogállamiság területén, megszilárdítva a jogérvényesítéssel, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelemmel, valamint az alapvető jogok – többek között a tömegtájékoztatás szabadsága, a tulajdonjogok és a kisebbségek – előmozdításával kapcsolatos eredményeket.

Észak-Macedónia esetében az országnak folytatnia kell az uniós vonatkozású reformok végrehajtását, különösen az „alapkérdések” témakörben, nevezetesen az igazságszolgáltatással, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatban. Meg kell erősíteni az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalmat. 2023 decemberében lezárultak az uniós vívmányok mind a hat témakörére vonatkozó átvilágítási megbeszélések.

Bosznia-Hercegovina kézzelfogható eredményeket mutatott fel többek között a migrációkezelés, az EU közös és kül- és biztonságpolitikájához való teljes körű igazodás, valamint az igazságszolgáltatás integritásáról, a pénzmosás elleni küzdelemről és az összeférhetetlenségről szóló jogszabályok elfogadása terén. Az Európai Tanács 2024 márciusában úgy határozott, hogy az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával. A Bizottság most készíti elő a tárgyalási keretet, hogy a Tanács elfogadhassa azt, mihelyst az ország megtette a 2022. októberi bizottsági ajánlásban meghatározott releváns lépéseket.

Koszovó 2022 decemberében nyújtotta be uniós tagság iránti kérelmét. A Bizottság továbbra is készen áll arra, hogy a Tanács kérésére véleményt készítsen Koszovó tagsági kérelméről. Előrelépés történt a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, és javult az üzleti környezet. A koszovói állampolgárokra vonatkozó vízumliberalizáció 2024. január 1-jén lépett hatályba. Koszovónak fokoznia kell a jogállamiság és a közigazgatás megerősítésére, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának védelmére irányuló erőfeszítéseit.

Az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdése fontos elismerése volt annak, hogy Ukrajna eltökélt folytatni a reformokat az uniós csatlakozás felé vezető úton. A 2024 júniusában tartott első kormányközi konferenciát követően az uniós vívmányok elemző vizsgálata (az átvilágítás) zökkenőmentesen halad előre. Amennyiben Ukrajna teljesíti az összes feltételt, a Bizottság készen áll arra, hogy 2025-ben a lehető leghamarabb megkezdődhessenek a témakörönkénti tárgyalások, kezdve az alapkérdésekkel.

A csatlakozási tárgyalások megkezdése fontos elismerése volt annak, hogy Moldova eltökélt folytatni a reformokat az uniós csatlakozás felé vezető úton, a folyamatos orosz beavatkozás és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának hatása ellenére.  A 2024 júniusában tartott első kormányközi konferenciát követően az uniós vívmányok elemző vizsgálata (az átvilágítás) zökkenőmentesen halad előre. Amennyiben Moldova teljesíti az összes feltételt, a Bizottság készen áll arra, hogy 2025-ben a lehető leghamarabb megkezdődhessenek a témakörönkénti tárgyalások, kezdve az alapkérdésekkel.

Az Európai Tanács 2023 decemberében tagjelölti státuszt adott Grúziának. A grúz kormány 2024 tavasza óta azonban olyan politikát folytat, ami de facto a csatlakozási folyamat leállásához vezetett. A grúz állampolgárok 2024. október 26-án szavaztak a parlamenti választásokon. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR) által vezetett közös nemzetközi választási megfigyelő misszió előzetes megállapításai szerint a feszült és erősen polarizált helyzetben számos hiányosság volt tapasztalható. A feltárt hibák közé tartoznak többek között a választási folyamatra vonatkozó közelmúltbeli jogszabály-módosítások, a szavazatok titkosságát csorbító gyakori incidensek, az eljárási következetlenségek, a megfélemlítés és a szavazókra gyakorolt nyomás – mindezek negatívan befolyásolták a választási folyamat iránti közbizalmat. Ezek az előzetes megállapítások megerősítik, hogy átfogó választási reformra van szükség, ahogyan erre már a korábbi kulcsfontosságú ajánlások is felhívták a figyelmet.

Törökország tagjelölt ország és az Európai Unió kulcsfontosságú partnere. Az országgal folytatott csatlakozási tárgyalások azonban a Tanács határozatával összhangban 2018 óta szünetelnek. Továbbra is komoly aggályok állnak fenn az alapvető jogok és a jogállamiság területén, ideértve az igazságszolgáltatás függetlenségét is. A jogállamiságról és az alapvető jogokról folytatott párbeszéd változatlanul az EU és Törökország közötti kapcsolatok szerves része. Az Európai Tanács 2024. áprilisi iránymutatását követően a Törökországgal fenntartott kapcsolatokat az együttműködés fokozatos újraindítása jellemezte, és a felek konkrét lépéseket tettek afelé, hogy konstruktív párbeszéd alakuljon ki a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről.

További lépések

A Tanácsnak meg kell vizsgálnia a Bizottság által ma elfogadott ajánlásokat, és döntenie kell a bővítési folyamat következő lépéseiről.

Előzmények

Az EU bővítése messzemenő társadalmi-gazdasági előnyökkel fog járni mind a jelenlegi, mind a jövőbeli tagállamok számára. Az egységes piacon a fogyasztók számának növekedése komoly lehetőségeket fog kínálni a vállalkozások számára tevékenységük bővítésére és a szabadabb kereskedelemre. Nagyon fontos, hogy a bővítési országok felgyorsítsák a strukturális reformokat, hogy ezáltal lehetővé tegyék a középtávú fenntartható növekedést és teljesíthessék az uniós tagság gazdasági kritériumait. Ez többek között azt jelenti, hogy működő piacgazdaságot kell kiépíteniük és bizonyítaniuk kell: meg tudnak birkózni az Európai Unión belüli versenykényszerrel és piaci erőkkel. A gazdaságpolitikáknak továbbá támogatniuk kell a zöld és digitális átállás ambiciózus céljait.

Partnerországaink társadalmi-gazdasági növekedését új eszközök ösztönzik. A csatlakozási folyamat felgyorsulásával az EU lehetővé teszi, hogy partnereink hamarabb élvezhessék az egységes piac bizonyos előnyeit, és fokozott pénzügyi támogatást nyújt partnereink fokozatos integrációjának és az EU-ba való beágyazódásának lehetővé tétele érdekében. A sikeres gazdaságélénkítési és beruházási tervek mellett a Nyugat-Balkánra vonatkozó növekedési terv – a hozzá tartozó, 6 milliárd eurós összegű reform- és növekedési eszközzel együtt – és az 50 milliárd eurós összegű Ukrajna-eszköz is ösztönzi a reformokat, amelyek középpontjában az igazságszolgáltatás és a jogállamiság áll. Ugyanebben a szellemben a Bizottság 2024. október 10-én növekedési tervet és 1,8 milliárd eurós összegű reform- és növekedési eszközt terjesztett elő Moldova számára, hogy támogassa a társadalmi-gazdasági reformokat és fellendítse a beruházásokat.

További információk

2024. évi közlemény az EU bővítési politikájáról

Josep Borrell főképviselő/alelnök és Várhelyi Olivér biztos sajtótájékoztatója

Tájékoztató az uniós csatlakozási folyamatról

Az egyes országokkal kapcsolatos részletes megállapítások és ajánlások a következő linkeken olvashatók:

Albánia: Jelentés; Országadatlap

Bosznia-Hercegovina: Jelentés; Országadatlap

Koszovó: Jelentés; Országadatlap

Montenegró: Jelentés; Országadatlap

Észak-Macedónia: Jelentés; Országadatlap

Szerbia: Jelentés; Országadatlap

Törökország: Jelentés; Országadatlap

Ukrajna: Jelentés; Országadatlap

Moldova: Jelentés; Országadatlap

Grúzia: Jelentés; Országadatlap

Idézet(ek)

A feszült geopolitikai helyzet minden eddiginél sürgetőbbé teszi kontinensünk újraegyesítését a demokrácia és a jogállamiság közös értékeinek jegyében. Az elmúlt években már jelentős előrelépéseket tettünk az új tagállamok integrációja felé. A bővítést az új Bizottság is kiemelt prioritásnak tekinti.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

Az elmúlt öt évben példátlan kihívásokkal szembesültünk, és ezek bizonyították az uniós bővítés felgyorsításának jelentőségét. Partnereink pedig komoly erőfeszítéseket tettek. Az uniós csatlakozás ma sokkal inkább stratégiai döntést jelent, mint valaha. Az új geopolitikai környezetben az uniós értékek követése, mindenekelőtt a jogállamiság tiszteletben tartása és az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodás jelzi a legjobban a stratégiai orientációt. Az érdemeken alapuló bővítési folyamat révén együtt építünk ki egy erősebb Uniót.

Josep Borrell főképviselő/alelnök

A bővítés geostratégiai befektetés az európai kontinensünk békéjébe, stabilitásába, biztonságába és társadalmi-gazdasági növekedésébe. Éves bővítési csomagunkban tényszerűen és lelkiismeretesen értékeljük partnereink előrehaladását, továbbá egyértelmű iránymutatást nyújtunk számukra arról, hogy milyen gyorsított reformok mozdíthatják elő az uniós csatlakozási folyamatot. Az egyes gazdaságélénkítési és beruházási tervek, az Ukrajna-eszköz, valamint a Nyugat-Balkánra és Moldovára vonatkozó növekedési tervek révén további segítséget nyújtottunk az országoknak, hogy felgyorsítsák a társadalmi-gazdasági konvergenciát és a reformtörekvéseket az uniós tagság felé vezető úton.

Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos